Tájékoztató gimnáziumi tanulók részére

Iskolai Közösségi Szolgálat

Szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló tevékenység

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése értelmében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése, melyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az alábbiakban összefoglaljuk az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Érintett évfolyamok

A középiskolában a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva célszerű a közösségi szolgálatot teljesíteni, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

A közösségi szolgálaton belül folytatható tevékenységek területei

  1. egészségügyi,
  2. szociális és jótékonysági,
  3. oktatási,
  4. kulturális és közösségi,
  5. környezet- és természetvédelmi,
  6. katasztrófavédelmi,
  7. közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel,
  8. az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

A kórházi közösségi szolgálati program célja a meghatározott kereteken belüli fizikai, lelki segítségnyújtás a kórházban gyógykezelés és ápolás céljából tartózkodó betegek számára. Az tanulók a következő feladatokat láthatják el az ápolószemélyzet által jóváhagyott esetekben és módon:

  • a beteg kísérete a betegszállítókkal együtt, és ha erre szükség van, várakozás a beteggel;
  • segítség a beteg felültetésekor, kiültetésekor, sétáltatásakor (de nem betegmozgatás, ami ápolói feladat);
  • a beteg környezetének rendben tartása, segítés az étkezésben, ivásban;
  • felolvasás, beszélgetés, beteg mellett tartózkodás, a betegek meghallgatása;
  • a beteg kéréseinek tolmácsolása az ápolószemélyzet felé;
  • betegek és hozzátartozóik tájékozódásban való segítése;
  • kórtermekbe látogatás és igény szerinti segítségnyújtás, lelki támasz nyújtása a betegnek és hozzátartozójának egyaránt;
  • egyéb, az ápolószemélyzetet segítő, szaktudást nem igénylő, az önkéntesek kompetenciájába tartozó feladatok;
  • orvosok és nővérek kéréseinek teljesítése a betegekkel kapcsolatban (az önkéntesek kompetenciahatárain belül, például a mobilizálásban való segítés);
  • leletek és egyéb dolgok átszállítása, gyermekprogramokban való részvétel, szabadidős tevékenységek szervezésében segítés.

A kórházi önkéntes tevékenység nem szorítkozik a betegágy melletti munkára, hanem például a betegek eligazodásának segítésében, adminisztratív tevékenységek ellátásában, idegen nyelvű szak-irodalom fordításában, tolmácsolásban, a kórház területén végzett környezetgondozásban vállalt feladatokat is felölelheti. Egészségügyi tevékenységet ezzel együtt nem csak kórházban lehet végezni.

  • idős emberek segítése egyénileg otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.);
  • idős emberek támogatása szociális intézmény keretei közt (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása);
  • felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek;
  • egyéb szociális tevékenység.
  • korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben;
  • bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel;
  • oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás);
  • egyéb oktatási tevékenységek.
  • kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat elvégzése;
  • közösségi tevékenységek: katonasírok gondozása;
  • közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása;
  • bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése (például bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, prózafelolvasás, mesemondás, éneklés).
  • iskolai programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel,
  • iskolai szertár rendezése,
  • Saját iskola közösségének javára történő tevékenységek (pl. teremdekoráció),
  • Helyi (civil) szervezetek kulturális és sport rendezvényein segítőként való részvétel, stb.

A környezet- és természetvédelmi tevékenységek szervezhetők nemzeti parkokban, erdészetekben, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil és más szakmai szervezeteknél, továbbá önkormányzatoknál. A nemzeti parkok és erdészetek esetében fel kell venni a kapcsolatot a helyi intézmények vezetőivel és egyeztetni a lehetőségeket.

Minden esetben együttműködési megállapodás szükséges.

Néhány javasolt tevékenység:

  • parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése;
  • biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés;
  • szociális intézmény környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar összegyűjtése;
  • környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, a programok népszerűsítése (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készítése stb.);
  • megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése;
  • Natura 2000 területek megóvásában részvétel;
  • egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység (állatotthonok, állatmenhelyek munkájának segítése).

Az e tárgykörbe tartozó tevékenységek olyan jellegűek, melyek kapcsán a helyi katasztrófavédelmi szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, továbbá előzetesen tájékozódni kell a http://www.katasztrofavedelem.hu internetes elérhetőségen. Az ágazat kidolgozza ilyen irányú ajánlásait.

Megemlítendő tevékenységi területek például a katasztrófavédelmi szervezetek napi teendőinek ellátásába való bekapcsolódás, közreműködés az éves, tervezhető feladatokból adódó tevékenységekben. Rendkívüli helyzetben a tanulók kompetenciahatárain belül végezhető tevékenységek ellátása, például árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése, épületek, ingóságok óvása, jelző-rendszer részeként feladatellátás, evakuált emberek tájékoztatása, segítése stb.

  • közös programok nehézséggel élő kortársakkal; bölcsődésekkel, óvodásokkal, idős emberekkel: sport, kézművesség, játék, főzés, egyéb közös programok;
  • életinterjú készítése idős emberekkel;
  • közös programok (ünnepek, kézművesség, játék, farsang, közös műsor kialakítása, közös sütés, fodrászat).

Egyelőre nincs információnk a konkrét lehetőségekről.

Térbeli korlátozás

A közösségi szolgálat a tanulók helyi közösségének javát szolgálja, ezért a tanulók lakókörnyezetében, vagy az iskola székhelyén, de legfeljebb ezeknek 30 kilométeres körzetén belül szervezhető meg.

Az időkeret felosztása

A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tarthat. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. Figyelembe kell venni továbbá, hogy

  • A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
  • A 18 év alatti a tanuló 20 óra és 6 óra között tevékenységet nem végezhet.
  • 16 év alatti tanuló esetén a tevékenység nem haladhatja meg
    • tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
    • tanítási időben a heti hat órát és
      • tanítási napon a napi két órát.
      • tanítási napon kívül a napi három órát.
  • 16 és 18 év közötti tanuló tevékenysége nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.
  • 18 év alatti tanuló esetén a tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Fogadó szervezet lehet

  • a helyi önkormányzat (közszolgáltatások, katasztrófavédelem)
  • a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet
  • a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (hitéleti, közcélú, működésével összefüggő tevékenység)
  • szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény
  • egészségügyi szolgáltató
  • közoktatási intézmény
  • felsőoktatási intézmény
  • muzeális intézmény
  • nyilvános könyvtár
  • közművelődési intézmény

A közösségi szolgálat dokumentálása

A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenységek megjelölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni.
A tevékenység követésére a tanuló Közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit.
A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell az iskolai dokumentumokban, így a naplóban, a törzslapon és a bizonyítványban. Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, nem adható ki számára az érettségi bizonyítvány.

Közösségi szolgálat

Alapelvek

Szabad választás elve
A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.
Anyagi érdektől függetlenség elve
Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.
Szervezett keretek közöttiség elve
A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.
Kettős cél elve
A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálat jellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.
Kölcsönösség elve
A segítő és a segítségre szoruló személy ‒ lehetőségeihez mérten ‒ aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.
Közvetlenség elve
A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.
Együttműködés elve
Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott, segített személy-diák viszonyában.
Arányosság elve
A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként.
Változatosság elve
Az alapvető pedagógiai cél szempontjából fontos, hogy tevékenységtől függően, lehetőség szerint több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait. Lehet olyan terület, ahol indokolt az 50 óra egy fogadó intézménynél való teljesítése, míg más esetben nem. A változatosság mértékéről a koordinátor pedagógus a diák megkérdezésével, indokolt esetben a szülővel való konzultációt követően dönt.
Fenntarthatóság elve
Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszú távon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek. Nem fenntartható tevékenységet ne szervezzen az iskola az IKSZ keretében (pl. squash hátrányos helyzetű fiatalokkal).
Részrehajlás-ellenesség
A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot, csak nem rokon felnőtt felügyelete alatt, más részlegen. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.

Jogi keretek és értelmezésük

2. Értelmező rendelkezések 
4. § E törvény alkalmazásában:
14. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
4. Az állami vizsgák rendszere
6. § (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.
54. Átmeneti és vegyes rendelkezések
97. § (2) Az érettségi vizsga kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

RÉSZLETES INDOKOLÁS-ban
a 6. §-hoz
Új elem a javaslatban az érettségi megkezdésének feltételeként előírt közösségi szolgálat végzésének előírása. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn.

2012. augusztus 31-i dátummal és 20/2012. számmal került elfogadásra a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet.
Ennek 45. pontja / 133. § tartalmazza a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezéseket
A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések
133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.
(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területén folytatható tevékenység.
(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.
(4) A középiskola a 9–12. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,
b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Nem tudod kihez fordulj?

Az iskola részéről a program felelőse és kapcsolattartója

Bilkó Nóra

IKSZ koordinátor

Telefonszám: +36-20-998-2726
Email: bilko.nora@bpmontessori.hu

Molnár Bálint

IKSZ adminisztrátor

Telefonszám: +36-20-379-5281
Email: balint_molnat@bpmontessori.hu

Együttműködési szerződés

Három példányt szükséges kitölteni, melyből egy a fogadó szervezeté, egy az iskoláé és egy a tied.
Az együttműködési szerződés letölthető.

GY.I.K.

Tevékenység dokumentáció kapcsán

NEM – A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat, teljesítése során egyik félnek (diák, fogadó intézmény, kliens, iskola, stb.) sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből.

NEM – Az iskolai közösségi szolgálat csak a középiskola 9—12. évfolyamai alatt teljesíthető.

NEM – A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása; csak az iskola szervezésében lehet elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és (a jelentkezési lapon) szüleinek jóváhagyásával. Ugyanakkor természetesen a diák és a szülő is javasolhat fogadó intézményt az iskolának, segíthet a partneri kapcsolatok kiépítésében.

NEM – Bár a jogszabály nem minden esetben teszi kötelezővé az együttműködési megállapodás megkötését, érdemes írásban rögzíteni a tevékenység kereteit; ez minden érintett érdekét szolgálja.

NEM KÖTELEZŐ – A programban a fogadó intézmények az iskolák partnerei, a rájuk szabott, tőlük elvárt feladatok a két fél (iskola és fogadó intézmény) megegyezésén alapulnak. A diákokkal kapcsolatos adminisztrációnak nincs kötelező
eleme a fogadó intézményeket illetően, de mindenképpen javasolt mindezt az érintettek védelme érdekében – és a mindennapi gyakorlat racionalitása szerint – végiggondolni. Egy jelenléti ív viszonylag egyszerű dokumentum, s megelőzheti a
későbbi félreértéseket.

NEM – A diáknapló a tevékenységek nyomon követésének segítését, a pedagógiai kísérést, feldolgozást segítő eszköz. Ebből a funkciójából következik, hogy valódi célját csak akkor érheti el, ha a diákoknál van.

Fogadó szervezetek

NEM – Fogadó intézmény nem csak az lehet, ami a Portál adatbázisában szerepel, az iskola szabadon keresheti meg partnereit. A Portál egy jó lehetőség arra, hogy az érintettek egymásra találjanak.

EZ ÍGY NEM IGAZ – A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként. A diákok szüleik munkahelyén abban az esetben végezhetnek közösségi szolgálatot, ha tevékenységük nem saját szüleik mentorálása, felügyelete alá tartozik.

NEM – Nincs az iskola vagy a lakóhely 30 km-es körzetéhez
kapcsolódó, a teljesítés helyére vonatkozó jogszabály. A program
fenntarthatósága és a helyszín biztonságos elérése lehet
szempont a fogadó szervezetek kiválasztásában.

NEM – Állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél,
középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása
alapján magánszemélynél, vagy saját intézményben, és akár
lakóhelyen is végezhető a közösségi szolgálat. Az ez irányú
törvényi megfeleltetés az iskola feladata.

NEM – Nem jogszabályban előírt elem, de a programot életre hívó szándék szerint és a pedagógiai célok eredményesebb teljesülése érdekében javasolt több különböző területen végezni tevékenységeket. Az egyes tevékenységekre fordított összesített óraszám meghatározásakor érdemes figyelembe venni az egyes szervezetek, illetve tevékenységi területek sajátosságait.

IGEN – Saját intézményben is végezhető, amennyiben a  tevékenységek megfelelnek a törvényi előírásoknak és az alapelveknek.

IGEN – A középiskola megállapodása alapján magánszemélynél  is végezhető közösségi szolgálat, amennyiben megfelel az előírásoknak és előre feltérképezhetők az így végzett tevékenység, illetve a teljesítés körülményei.

Időbeosztás

NEM – A tanulók alkalmanként legalább egy, legfeljebb három óra közösségi szolgálatot végezhetnek, függetlenül attól, hogy tanítási nap van-e vagy sem.

EZ ÍGY NEM IGAZ – Az iskola kompetenciájába tartozik, hogy vállalja-e a nem tanítási napokra eső közösségi szolgálatos tevékenységek működtetését, ugyanis ezekre az alkalmakra biztosítania kell a – legalább telefonon – elérhető iskolai koordinátort.

NEM – A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi  vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.